2013.07.15

A munkaerő-kölcsönzés szabályai

A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.

A munkaerő-kölcsönzői tevékenységet a többször módosított Munka Törvénykönyvének a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 214-222.§ valamint a módosított 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) szabályozza.

 

 

Tájékoztató a munkaerő-kölcsönzési tevékenységről

 

A munkaerő-kölcsönzői tevékenységet a többször módosított Munka Törvénykönyvének a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 214-222.§ valamint a módosított 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) szabályozza.

 

 

I.

Munkaerő-kölcsönzési fogalom szabályozása:

 

 a) munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés),

b) kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi,

c) kölcsönvevő: az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez,

d) kölcsönzött munkavállaló: a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja (munkavállaló),

e) kikölcsönzés: a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzés.

 

A kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósult meg.

 

Kölcsönbeadó lehet

a) az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy

b) az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy - a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában - szövetkezet,

amely megfelel az e törvényben vagy az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette.

 A kölcsönbeadó nyilvántartásból való törlése esetén a munkaszerződés tekintetében az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

 

 Nem lehet a munkavállalót kölcsönözni

a) munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott esetben,

b) sztrájkban részt vevő munkavállaló helyettesítésére,

c) a 214. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot meghaladóan.

 

 A kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti.

 

 Érvénytelen a megállapodás, amely

a) a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követően a kölcsönvevővel való jogviszony létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő,

b) alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást kell fizetni a kölcsönzésért vagy a kölcsönvevővel történő jogviszony létesítésért.

 

 A kölcsönvevőnek

a) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és foglalkoztatási feltételeiről,

b) a betöltetlen álláshelyekről

az üzemi tanácsot legalább félévente, valamint a munkavállalókat folyamatosan tájékoztatnia kell.

 

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás tartalmazza a kölcsönzés lényeges feltételeit, a munkáltatói jogkör gyakorlása megosztását. A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja. A megállapodást írásba kell foglalni. Semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, ha

a) a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő tulajdonosa - részben vagy egészben - azonos,

b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy

c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.

 

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak, hogy a munkabéren kívüli juttatást a munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja.

 

A kölcsönvevő írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót

a) az irányadó munkarendről,

b) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,

c) a munkabérfizetés alapjául szolgáló adatok közlésének módjáról és határidejéről,

d) az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmassági feltételről, továbbá

e) minden olyan körülményről, amely a munkavállaló foglalkoztatása szempontjából lényeges.

 

Eltérő megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli az 51. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti költségeket, így különösen a munkavállaló utazási költségeit és a munkavégzéshez szükséges alkalmassági vizsgálat díját. A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérésére köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig

a) az adózás rendjét megállapító jogszabály szerint a munkáltató és a kifizető által foglalkoztatott személy adataira vonatkozó, a biztosítási jogviszony kezdetéről szóló, állami adóhatósághoz teljesített bejelentés, valamint

b) a külön jogszabály szerinti kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát átadni.

 

A kölcsönvevő - eltérő megállapodás hiányában - köteles legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, amelyek a munkabér kifizetéséhez, valamint a munkaviszonnyal összefüggő, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges. A kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napot követő három munkanapon belül köteles a szükséges adatokat a kölcsönbeadóval közölni, ha a munkaviszony a hónap közben szűnik meg.

 

 A munkaszerződésben meg kell állapodni abban, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre, továbbá meg kell határozni a munkavégzés jellegét és az alapbért.

 

 A kölcsönbeadó a munkaszerződés megkötésekor a 46. §-ban foglaltakon túl tájékoztatja a munkavállalót nyilvántartásba vételi számáról.

 

A kölcsönbeadó írásban tájékoztatja a munkavállalót legkésőbb a kikölcsönzést megelőzően

a) a kölcsönvevő azonosító adatairól,

b) a kikölcsönzés kezdetéről,

c) a munkavégzés helyéről,

d) a kölcsönvevőnél irányadó munkarendről,

e) a kölcsönvevő részéről a munkáltatói jogkört gyakorlóról,

f) a munkába járás, a szállás és az étkezés feltételeiről.

 

A kikölcsönzés tartama alatt

a) a munkavállaló munkavédelmével,

b) az 51. § (1) és (3)-(5) bekezdésében foglaltakkal, valamint

c) a munkaidővel és pihenőidővel, ezek nyilvántartásával

kapcsolatos, a munkáltatót megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket a kölcsönvevő gyakorolja és teljesíti.

 

A kikölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket.

 

Alapvető munka- és foglalkoztatási feltételek különösen

a) várandós és szoptató nők, valamint

b) a fiatal munkavállalók védelmére,

c) a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra,

d) az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések.

 

A munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki

a) a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül,

b) a 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósan távollévő munkavállalónak minősül,

c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál vagy közhasznú szervezetnél, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezetnél munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát.

 

 A kölcsönbeadó működésével összefüggő oknak minősül a kikölcsönzés megszűnése.

 

 A felmondási idő tizenöt nap.

 

A kölcsönbeadó felmondása esetén - eltérő megállapodás hiányában - a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.

 

A munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor is megszüntetheti, ha a 78. § (1) bekezdésben foglalt kötelességszegést vagy magatartást a kölcsönvevő tanúsítja.

 

 A kölcsönvevő a munkavállaló kötelezettségszegéséről a kölcsönbeadót a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban tájékoztatja. A 78. § (2) bekezdésében meghatározott határidő a tájékoztatás közlésével kezdődik.

 A munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot a kölcsönbeadóval közli.

 

 A munkavállaló károkozása esetén a kölcsönvevő a munkavállalóval szemben kártérítési igényét e törvény rendelkezései szerint érvényesítheti.

 

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodása alapján a fenti esetben az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni.

 

 Az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályainak alkalmazásában munkáltatónak - a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő eltérő megállapodása hiányában - a kölcsönvevőt kell tekinteni.

 

A munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel.

 

II.

A munkaerő-kölcsönzői tevékenység folytatásának feltételei

 

 

A nyilvántartásba vétel feltételei:

  1. a kérelmezőt a cégjegyzékbe bejegyezték és a létesítő okirata a munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazza,
  2. a kérelmezőnek vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személynek a kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott képesítése, gyakorlata van,
  3. a kérelmezőnek a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiség áll rendelkezésre,
  4. a kérelmező vagyoni biztosítékkal rendelkezik,

 

A vagyoni biztosíték pénzbeli letét, amelynek összege kétmillió forint.
A vagyoni biztosítékot pénzügyi intézménnyel kötött letéti szerződéssel kell igazolni, melynek az alábbi rendelkezéseket kell tartalmaznia:

*      a letét kizárólag munkaerő-kölcsönzés során keletkezett, a munkavállaló részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel,

*      a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló részére a fenti pont szerinti kártérítést a munkaerő-kölcsönző kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet,

*      a letét bármely okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény munkaerő-kölcsönzőt nyilvántartó munkaügyi központot és a munkaerő-kölcsönzőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.

 

A kölcsönbeadónak a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolni kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján (30. nap) a munkaügyi központban igazolnia kell.

 

A nyilvántartásba vételi kérelmet a Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott forma-nyomtatványon kell benyújtani, a székhely szerint illetékes munkaügyi központnál.

 

A kérelemhez a következő mellékleteket kell csatolni:

*      3 hónapnál nem régebbi cégkivonatot, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot, vagy hiteles másolatát, valamint aláírási címpéldányt (2013. február 1-jétől cégjegyzékben nyilvántartott cég esetén nem kell csatolni a cégkivonatot, hanem csak a cég nevét, cégjegyzékszámát, illetve adószámát tartalmazó nyilatkozatát, annak cégkivonatát a munkaügyi központ a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.)

*      .

*      A munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazó létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály) 3 hónapnál nem régebbi hitelesített kivonatát.

*      Az előírt képesítést, gyakorlatot bizonyító oklevél hiteles másolatát, szükség szerint a gyakorlati időre vonatkozó igazolás (működési bizonyítvány), valamint e képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatása érdekében kötött szerződés.

*      Az irodahelyiség használati jogát biztosító okirat hiteles másolatát.

*      Pénzügyi intézménnyel kötött eredeti letéti szerződést a vagyoni biztosítékról.

 

A munkaerő-kölcsönzési tevékenység nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásért a kérelmezőnek államigazgatási eljárási illetéket kell fizetnie. A kérelmezőnek az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 28. §-ának (1) bekezdésében és 29. §-ának (1) bekezdésében megállapított 3 000. - Ft összegű illetéket a formanyomtatványon illetékbélyegben kell lerónia.

 

A tevékenység megkezdése:

A munkaerő-kölcsönző a tevékenységét csak a munkaügyi központ nyilvántartásba vételéről szóló határozatának jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.

 

A határozat kihirdetésekor a munkaerő-kölcsönző nyilatkozatban lemondhat fellebbezési jogáról. A postai úton kézbesített határozat akkor válik jogerőssé, ha a fellebbezésre nyitva álló határidőben (kézbesítéstől számított 15 nap) fellebbezést nem nyújt be a kérelmező. A határidő lejárta előtt az ügyfél a munkaügyi központnál személyesen vagy írásban lemondhat fellebbezési jogáról, így tevékenységét a fellebbezési határidő lejárta előtt elkezdheti a jogerős határozat alapján.

 

A nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségében jól látható helyen ki kell függeszteni.

 

A tevékenység gyakorlása

*      A munkaerő-kölcsönző a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében folyamatosan köteles használni.

 

Tilos munkavállaló kölcsönzése:

*      jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre,

*      a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés megkezdésétől a sztrájk befejezéséig,

*      ha a kölcsönvevőnél a munkavállaló munkaviszonya – a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondásával, illetve a próbaidő alatt azonnali hatályú megszüntetésével legfeljebb 6 hónapja szűnt meg.    

 

Tájékoztatási kötelezettség

A munkaerő-kölcsönzőnek a munkavállalóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 218 § (2)-(3) bekezdése szabályozza.

 

A kölcsönvevőnek a kölcsönbeadóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét az Mt. 217 § (3) bekezdése szabályozza.

 

Bejelentési kötelezettség

 

A munkaerő-kölcsönzőnek nyolc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartást vezető munkaügyi központnak, ha

*      a nyilvántartásba vételéhez, valamint a tevékenysége folytatásához szükséges feltételekben (telephelyében, szervezeti formájában stb.) vagy a székhelyében változás következett be, továbbá

*      a munkaerő-kölcsönzői tevékenységét megszüntette.

 

Adatszolgáltatási kötelezettség

A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie:

a) a munkaerő-kölcsönző cégre vonatkozó adatok:

aa) irodák száma Magyarországon;

ab) alkalmazottak száma;

ac) nettó árbevétel (millió forintban) állománycsoport szerint [a kölcsönzött munkavállalókra vetítve (külföld, belföld együtt)] és nemzetgazdasági ágazat szerint;

ad) az ügyfelek által átvett dolgozók száma;

ae) az adatbázis nagysága;

b) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony határozatlan vagy határozott időtartama szerint, a foglalkoztatás irányának megadásával (belföld, külföld) a következő bontásban:

ba) állománycsoportonként, korcsoportonként, nemenként, foglalkozásonként, továbbá iskolai végzettség szerint;

bb) a munkavállalók részére kifizetett éves keresettömeg;

bc) a foglalkoztatott munkavállalók által a kölcsönvevőnél teljesített munkanapok száma (napi 8 órával számolva);

bd) a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma;

be) a közhasznú kölcsönző tájékoztatást köteles adni a lebonyolított képzésekről, valamint a nyújtott mentori szolgáltatásról;

c) a belföldi és a külföldi kölcsönvevők száma ágazati bontásban;

d) a külföldi kölcsönvevők száma, ágazata országonkénti bontásban.

   

III.

Törli a munkaügyi központ a munkaerő-kölcsönzőt a nyilvántartásból, ha:

 

A munkaügyi központ a munkaerő-kölcsönzőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha

*      a nyilvántartásba vétel feltételeivel nem rendelkezik,

*      a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,

*      adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget,

*      a Munka Törvénykönyve (Mt.) szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét. [R. 16. § (1) a) pont]

 

A munkaügyi központ a munkaerő-kölcsönzőt törli a nyilvántartásból (tevékenység folytatásától való eltiltás nélkül), ha

*      tevékenységének megszüntetését bejelentette,

*      jogutód nélkül megszűnt. [R. 16. § (1) b) pont]

 

Ha a munkaerő-kölcsönzőt azért törölték a nyilvántartásból, mert kölcsönzési tevékenységét az Mt. szabályainak többszöri megszegésével folytatja, a munkaerő-kölcsönző legkorábban csak a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő egy év elteltével vehető újra nyilvántartásba.

 

Együttműködés

 

A munkaügyi központ és a kölcsönbeadó tevékenységük során együttműködik.

Az együttműködés eszközei különösen:

a)             a rendszeres szakmai kapcsolattartás,

b)             munkaerő-piacra vonatkozó információk cseréje,

c)             30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott hirdethető és közvetíthető álláshelyekre vonatkozó adatok cseréje,

d)             a munkatársak közös képzési lehetőségének biztosítása,

e)             megállapodások a munkaerő-piaci helyzet javítása érdekében