2012.08.01

Vaklicit: kockázatokat rejt magában

Ha az egészségkassza és az egészségügyi ellátórendszerbe kerülők kiadásainak csökkentése a cél, akkor a vaklicit beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ha azonban a gyógyszertárak, gyógyszergyárak szemszögéből vizsgáljuk a vaklicit intézményét, az néhány ponton kockázatot rejt magában.

Húszmilliárdos megtakarítás és olcsóbban elérhető készítmények – ez a tavaly októberi vaklicit mérlege. „A vaklicitbe bevont 165-féle hatóanyag közül 154-nek csökkent az ára, és egynek sem drágult. Ennek következtében hozzávetőlegesen 20 milliárd forint maradhat a gyógyszerkasszában, vagyis ennyit takarított meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az adófizetők pénzéből” – olvashatjuk az OEP honlapján.

A márciusi vaklicitet követően április elsejével 1099 gyógyszer ára csökkent, átlagosan 18
százalékkal. Ezek között több népegészségügyi szempontból fontos gyógyszer is szerepelt, például gyulladásgátlók, a központi idegrendszerre ható készítmények, szívre ható szerek,
vérnyomáscsökkentők, vizelethajtók és allergiás megbetegedések kezelésre szolgáló
készítmények. Tény, hogy a nagyobb megtakarítások révén nagyságrendekkel több beteg kezelését finanszírozhatja az Egészségbiztosítási Pénztár.

Megéri versenyben maradni?

A 2011-ben bevezetett vaklicit menete a következő: a hazánkban jelenlévő gyógyszerforgalmazók az OEP által támogatott gyógyszerkészítményeiket versenyeztetik, úgy, hogy egyik fél sem tudja, a többi gyártó milyen árat kínál ugyanazért a készítményért. A licit végén az nyeri el az úgynevezett referencia státuszt egy-egy készítményért, aki minden szakmai feltételnek megfelelt, és a legalacsonyabb árat ajánlotta.

Azok a gyártók, akik ennél az árnál öt százalékkal nem magasabb árat ajánlottak, az úgynevezett preferált referencia sávba kerülnek készítményeikkel. A következő fordulón a referenciakészítmény árának tudatában tesznek ajánlatot a gyógyszergyártók. Ha ehhez tudják igazítani áraikat, akkor megteszik, és a támogatott körben maradhatnak. „A gyógyszerek térítési díja abban az esetben emelkedhet, ha a gyártó nem él az árcsökkentés lehetőségével, és ugyanabból a hatóanyagból rendelkezésre áll jelentősen olcsóbb készítmény is. A második vaklicit során 536 termék esetében nem adtak be árcsökkentési kérelmet a gyártók. Ezek a termékek viszont kiválthatók az azonos hatóanyagot tartalmazó, olcsóbb készítményekkel” -írja az OEP.

Ha azonban például túlságosan alacsony lenne a készítmény ára és ritkábban használt gyógyszerről van szó, amelyből általában kevesebb fogy, akkor előfordulhat, hogy a gyártónak nem éri meg versenyezni. Ilyen esetben a cég akár ki is vonhatja a terméket a hazai forgalomból – egy tapasztalt budapesti orvoslátogató szerint ugyanis ennek megvan a reális esélye. A szakember szerint az egyik kockázat az, ha bizonyos gyógyszergyártók egymás között hallgatólagos megállapodást kötnek arról, hogy egy bizonyos határ alá nem megy egyikük sem vakliciten.

A hatóanyag gyógyít, nem a gyógyszer

További kockázatot jelent, ha a gyártók előre megegyeznek abban, hogy ki mely termékéhez és milyen árat ajánl majd a licit során. Ez ugyanis egyrészt nem törvényes eszköz, másrészt éppen a döntéshozók szándékával ellentétes tendencia bontakozhat ki: a valódi verseny kiiktatása a folyamatból. Márpedig mind az OEP, mind a kormányzat célja az, hogy a verseny következtében minél kedvezőbb áron juthassanak gyógyszereikhez a betegek. Felmerül az a kérdés is a vaklicittel kapcsolatban, hogy előállhat-e olyan helyzet, amikor a gyártók egy csoportja úgy egyezik meg egymással az árakban, hogy bizonyos konkurenseiket nehéz helyzetbe hozzák, és ezzel próbálják meg őket kiszorítani a piacról.

Az OEP novemberben kiadott közleménye derűlátóan fogalmaz a vaklicittel kapcsolatban: „Nem csak az egészségügyi kassza, de a betegek is jól jártak az új intézkedéssel; a 165 különféle hatóanyag ugyanis több mint kétezer fajta gyógyszerben található meg. Szinte valamennyi hatóanyag esetében van olyan készítmény, amely a korábbi legolcsóbbhoz képest október elseje után még kevesebbe kerül. Ennek köszönhetően, ha a betegek áttérnek az új referenciatermékekre, éves szinten akár 22 milliárd forintot is megspórolhatnak; ennyi marad a zsebükben a vaklicitnek köszönhetően.”

A közlemény egyik kulcsmondata: „A hatóanyag gyógyít, nem a gyógyszer”. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy akár több száz százalékos árkülönbség is lehet az ugyanarra a betegségre ajánlott gyógyszerek között, pedig a hatóanyaguk ugyanaz. Példaként a vérnyomáscsökkentőket említi, amelyek között 47 -féle tartalmazza ugyanazt az hatóanyagot, mégis nagy a különbség az árban. Az OEP szerint a hatóanyagok azok, amelyek gyógyulást hoznak, és nem a különféle gyógyszermárkák, ezért az olcsóbb készítmények ugyanolyan alkalmasak a betegek kezelésére, mint a drágábbak, ráadásul még megtakarítást is el lehet érni a használatukkal.

Az Egészségpolitikai Fogalomtár így definiálja a generikus készítményeket: "A generikus gyógyszerek, vagy más néven generikumok olyan gyógykészítmények, amelyek ugyanazokat az aktív összetevőket és ugyanolyan arányban tartalmazzák, mint az eredeti gyógyszerek. Így gyógyhatásukat tekintve megegyeznek az eredeti gyógyszerrel, azonban annak áránál jóval alacsonyabb áron kaphatóak. A generikumok az eredeti gyógyszer szabadalmának lejárta után jelennek meg a piacon."
Az orvos végzettségű, gyakorlott gyógyszerismertető az egyes gyógyszerek közötti különbségekre is felhívja a figyelmet. "A generikum nem jelenti azt, hogy automatikusan ugyanaz marad a gyógyszer. Nem mindegy például, hogy milyen gyártási technológiát alkalmaznak vagy milyen segédanyagokat használnak a készítmény előállítása során."

Aggodalmak a patikák körében

A patikákban a vaklicittel kapcsolatban elsősorban attól félnek, hogy az árak csökkenésével egyre alacsonyabb lesz az árrés, ezzel pedig a patikák bevétele is kisebb lesz. Egy budapesti gyógyszerész  tapasztalatai szerint az utóbbi fél-háromnegyed évben csökkent a náluk megforduló vásárlók száma. Budán akad olyan patika is, amely egyelőre a kivárásra játszik, azonban egyre kevesebb árut rendel, hogy a nagykereskedők felé ne halmozzon fel tartozást. A betegek azonban ebből annyit tapasztalnak, hogy nem kapják meg azonnal az a készítményt, amelyért bementek, hanem várni kell rá egy-két napot, míg a patikus beszerzi. Ezt tapasztalva a betegek a legtöbb esetben átmennek egy másik patikába, hogy hozzájussanak gyógyszerükhöz.

Több patikus attól tartott, hogy felvásárlási-készletezési roham indul bizonyos gyógyszerekért, aminek gyógyszerhiány lehet a következménye. Ez azonban nem következett be. Az OEP azt említi áprilisban kiadott közleményében, hogy „az átállás rendkívül gördülékenyen ment, így a betegek ellátása most is, és a jövőben is biztosított.”

 


Megjegyzés: Az OEP arra hívja fel a figyelmet, hogy a betegek orvosukkal vagy gyógyszerészükkel konzultálva tekintsék át jelenleg szedett gyógyszereiket, és éljen azzal a lehetőséggel, hogy az azonos
hatóanyagú gyógyszerek közül mindig a legkedvezőbb árú és támogatású, úgynevezett
preferált gyógyszereket vásárolhassák meg. Ennek kiválasztásához segítséget nyújt az OEP honlapján elérhető gyógyszerkereső is: www.oep.hu/gyogyszerkereso.